A luxusautó eladások vezetik a kínai autópiacokat

Három német luxusautó márka is rekorderedményekről számolt be a kínai autópiacokon az év első felében. A prémiumkategóriás modellek eladásai a teljes személyautó állomány 17,07 százalékos növekedési arányát is lehagyják.

A China Daily angol nyelvű kínai napilapnak nyilatkozó elemzők szerint az eladások rendkívüli mértékű növekedését azok a híresztelések gerjesztik, amelyek szerint a kínai kormány környezetvédelmi megfontolásból hamarosan emelni készül a nagy teljesítményű járművek beszerzési adóját. Jóllehet egyelőre még nem tisztázott, hogy valóban illetékemelésre készül-e a kormány, a szakértők az év második felére a növekedés lassulását prognosztizálják.

A Mercedes-Benz eladásai a Kínában gyártott és az ázsiai országba importált modellek esetén is meghaladja a 18 ezret, ami 52 százalékos növekedés a tavalyi év első hat hónapjához képest. Az északkelet-kínai Csangcsunban (Changchun) található FAW-Volkswagen Audi eladási részlege az előző évhez viszonyítva 23 százalékos növekedésről számolt be. Összesen 59 902 darab autót értékesítettek, és ezzel a kínai részleg 20 éves történelmének legjobb félévét zárta.

A rivális BMW idén január és június között összesen 30 325 Mini és BMW márkajelű autót értékesített, ami 28 százalékos növekedés a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Az autópiac mindenképpen érzékenyen reagál a járművekhez kapcsolódó szabályok változására. Az emelkedő költségektől való félelem és az esetleges adóváltozások okozta áremelkedés miatt a kereskedők is több autót rendelnek, a változásoktól tartva pedig a vásárlók is hamarabb szánják el magukat.

Az eladásokat ráadásul az új modellek piacra dobása is tovább növelheti - mondta a Sinotrust vezető kínai gépjárműipari kutatóvállalat elemzője. A Mercedes-Benz az év első felében több mint öt új modellt mutatott be Kínában.

Megfordult a trend a piacon

Az elmúlt egy évben a teherautó-piac a „fejére állt”: az év közepéig nem lehetett új autót kapni a rendeléstől számított 10-12 héten belül, 11-12 hónapra gyártották le az új autókat. Most ez a tendencia olyanynyira megváltozott, hogy a teherautó-kereskedők szinte azonnal – raktárról – tudnak új autót szállítani – vázolta a helyzetet Wágner Gábor, a K&H Lízingcsoport eszközfinanszírozási vezetője. A piaci trend április-májusi megfordulása azért is okozhatott többeknek csalódást, mivel 2008 elején a teherautó-finanszírozási piac valamennyi szereplője úgy gondolta, hogy a 2007-es tendencia kitart ez év végéig.
A nagy vevők azonban nagyságrendekkel kezdték visszamondani a korábbi megrendeléseiket, ami rövid idő alatt azt eredményezte, hogy a kereskedők telephelyein eladatlan készletek halmozódtak fel. Ezt a fordulatot két tényezővel magyarázza Mészáros György, az Erste Leasing elnök-vezérigazgatója: egyrészt kiderült, hogy sokan csak azért rendeltek korábban nagyobb menynyiséget, mert arra számítottak, hogy a rendkívül nagy kereslet hosszabb távon fennáll, és így majd haszonnal továbbértékesíthetik a megvásárolt járműveket.
Másrészt az üzemanyagárak drasztikus emelkedése és a nyomott fuvardíjak miatt aki csak tehette, elhalasztotta a beruházását, s inkább kivárja azt az időt, amikor a fuvarozásban ismét elfogadható haszonnal lehet működni. Ez a tendencia nemcsak hazánkra, hanem egész Európára jellemző. „Az elmúlt hetek ráadásul teljesen új helyzetet teremtettek, amely rövid távon bizonytalanná teszi a prognózisokat” – hangsúlyozta Toldi Balázs, az ING Leasing Hungary ügyvezetője, hozzátéve: esetükben ugyanakkor 2008 első három negyedéve nem ad okot csalódottságra, a kitűzött célokat maradéktalanul teljesítették a folyamatosan változó környezet ellenére is.
A globális pénzügyi helyzet ráadásul tovább rontotta a piaci prognózisokat. Amennyiben a pénzügyi válság gazdasági válságba torkollik, és az üzemanyagár – illetve a dollár árfolyama – hektikusan mozog, úgy 2009 igencsak pesszimista év lehet a K&H Lízingcsoport várakozása szerint. A portfóliójukban lévő eszközök zömét visszahozhatják a fizetési nehézségek miatt, miközben a piaci szereplők nem újítják meg járműparkjukat. Ennek megfelelően a finanszírozói konkurencia piaca is zsugorodhat, ami nagy valószínűséggel ádáz párharcot jelenthet. Visszaeséssel, valamint a finanszírozási piac szereplőinek további koncentrálódásával számol Turi Attila, a Lombard Lízing Csoport tehergépjármű-finanszírozási üzletágvezetője. Milyen esztendőnek ígérkezik 2009?
Ez nagymértékben függ a jelenlegi pénzpiaci válság kimenetelétől – hangsúlyozta Mészáros György. A járműgyártók igyekeznek majd eszközeikkel fenntartani a keresletet, ez az eladási árak csökkenéséhez vezethet.
Bár ha a válság rövid idő alatt rendeződik, és a „normál” piaci viszonyok visszaállnak, egyes lízingcégek véleménye szerint akkor sem várható 2009-ben bővülés, s legjobb esetben is csak az idei szintet hozhatja volumenében a teherautó-finanszírozási piac. „A jövőt illetően tény, hogy a lízing kínálati oldalának szűkülése miatt a finanszírozási kamatok magasabbak, a kockázatvállalás alacsonyabb lesz, ez természetesen a beruházásoknak nem kedvez” – mutatott rá Toldi Balázs. Farkas Péter, az UniCredit Leasing haszongépjármű-üzletágának igazgatója szerint úgy tűnik, a lízingcégek kockázatéhsége valamelyest csökkent, jobban megnézik, kinek finanszíroznak, és milyen marzsok mellett.
Bizonytalan helyzetben ugyanakkor a piac szereplői elhalasztják a beruházásaikat, azaz későbbre tervezik az autók cseréjét, a flotta bővítését, s a nagyobb állami beruházások, autópálya-építések elmaradása is csökkenti majd a fuvarozási feladatok mennyiségét, ez pedig szintén mérsékli majd az autók iránti keresletet.Írja a VG.hu

Hol jár a cápák szeme? Internet trendek

Feltörekvő vállalkozások és figyelő nagycápák–a Business 2.0 öt tematikus csoportba sorolja a friss husikat, ebből nézzünk most egyet.

A Business 2.0 a felhasználók vállalkozói szellemére építve, új elnevezést dob a köztudatba next net néven. Itt már nem a puszta tartalomszolgáltatást, a közösségi élményt helyezik előtérbe, hanem a nagy közös klikkelős befektetést.

A Business 2.0 magazin öt különböző kategóriába sorolta a next net feltörekvő vállalkozásait:

• Szociális média
• Remixek és filterek
• Az új telefon
• Webtop: böngésző-alapú alkalmazások
• A kámzsa alól kikandikálók

  Kik az új kreatívok?

  A cikkben 25 olyan új kezdeményezést írnak le, ami sejteni engedi, hogy hogy is működik (majd) ez a nex net nevű dolog. A többségük még friss feltörekvő vállalkozás, kevésre jellemző, hogy 10-nél több alkalmazottat foglalkoztatnának, bevételük még nincs, és nagy részük vélhetően a süllyesztőbe száll alá. De az is meglehet, hogy valamelyik óriás (Google, Microsoft, vagy a Yahoo!) hamarosan csinos összegért vásárolja fel a kezdő vállalkozásokat.

  Ebből nézzünk meg egyet a szociális médiát, ami lényegében a fogyasztó teremtő erejére épül (kb. 30 millió blog, 70 millió fotó a flickr-ön stb.). Egy kattintás és bárki lehet újságíró, fotós, vagy DJ. Isten is. Az internet ellaposítja a gazdasági együttműködés költségét, mondja a Business 2.0 márciusi száma.

  Az egyik legdinamikusabban növekvő website a YoutTube, naponta több millió videofelvételt töltenek le a látogatók, akik egyben feltöltők is (épp úgy mint a flickr-ön, csak fotók helyett házi készítésű/ tévéből felvett/ egyéb videók forognak közkézen, a nyitóoldalon a leggyakrabban megnézett felvételekkel, sokszor ezek az ’annyira szar, hogy az már jó’ kategóriát sem érik el, csak felkapta őket a vakszerencse bekattanása).

  Közösségi híroldalak nőnek ki, mint a Digg, vagy a Newsvine: az olvasók megszellőztetik véleményüket egy-egy hírszelettel kapcsolatban. A Newsvine-on a regisztrált felhasználók saját készítésű híreket is feltehetnek, de a legjobb, hogy hamarosan pénzhez is juthatnak a feltöltők (FM reklámok jelennek meg a cikkek mellett és az átkattintások pénzt hoznak a helyi blogíróknak—a bevétel 90%-át).

  Last.fm: a felhasználó saját testreszabott rádióadója tematikusan kapcsolódik a hasonló ízlésű további felhasználókéhoz a már eddig hallgatott számok listája alapján.

  A Yahoo már azon van, hogy dominálja a szociális média szaporodó dudoraiból az igazán nagyokat, mint a Del.icio.us-t (személyes linkkönyvtár, a linkeket szintén kategóriákba lehet sorolni, címkézni), a Flickr-t, a Webjay-t. Sőt, a keresés egy új módjával kísérletezik: a találatok nem a hagyományos rangsorolással (pl. PageRank) érkeznek, hanem az kerül felülre, ami a felhasználók közös linkkönyvtára és címkéi alapján a legnagyobb relevanciát mutatja (My Web 2.0).

  Szerző: Sebestyén Anna Forrás: Szabad Cikk/Keresőmarketing

Megújult a Tudakozó!

Töltött már el órákat az Internetet böngészve, hogy megtalálja egy termék vagy szolgáltatás legmegfelelőbb forgalmazóját? Érezte már azt, hogy bár mondják, hogy az Interneten mindent meg lehet találni, de rengeteg időbe telik és rendkívül bonyolult? Higgye el ugyanilyen nehéz dolga van az Ön potenciális ügyfelének is, amikor éppen az Ön termékére vagy szolgáltatására van szüksége!

A http://www.tudakozo.hu/olyan egyszerűen kidolgozott keresőmotort fejlesztett ki, aminek segítségével az Interneten található óriási információtömegből úgy találhatja meg a keresett terméket, szolgáltatást, beszállítót, hogy más keresőrendszerekkel ellentétben, a találatokból nem kell egyenként kihámozni a keresett információt. Ezáltal minden keresés alkalmával időt és energiát spórolhat meg.

Próbálja ki mennyivel gyorsabban, pontosabban találja meg a keresett terméket, szolgáltatást megújult rendszerünkben!
Így találják meg Önt is leendő partnerei, amennyiben minél több információt, kulcsszót tesz közzé a http://www.tudakozo.hu/ keresőjében!

- Döntse el, hogy vállalkozásáról milyen információkat tesz publikussá oldalunkon! Szerkessze meg saját bemutatkozó felületét! Válassza ki vállakozására jellemző kereső/kulcsszavakat! Cserélje termék ill. referencia fotóit az aktualitásnak megfelelően! Helyezze el oldalunkon üzleti hirdetését!
http://www.tudakozo.hu/ugyfelkapu/
- Hetente frissülő belföldi és külföldi üzleti ajánlatok!
http://www.tudakozo.hu/uzleti_ajanlatok
- Az online honlapépítő modul használatával szerkessze meg cége weboldalát!
http://www.weblapgyarto.hu

Mi a Next Net?

Újfajta vállalatok, üzleti modellek és tengernyi új lehetőség jön a webbálna hátán, mondja a Business 2.0 márciusi száma.

Új elnevezést dobnak a köztudatba, nem, nem a web 2.0-át, amit még itthon alig szoktunk meg. Itt a NEXT NET, és amit takar: mindenféle digitális kütyük, megoldások, a PC-től a mobiltelefonon keresztül a tévéig együtt egy helyen, a wörld wájd weben.

A next net legfőbb vonása, hogy valós idejű interaktivitásra nyújt lehetőséget a milliárdnyi webhasználóval, de már nem a lassan elavulófélben lévő e-mailen keresztül, hanem az azonnali hangtovábbítás és videoüzenet segítségével.

A next net természeténél fogva az együttműködésnek kedvez. Ugyanazon a feladaton dolgozhat számos felhasználó a világ bármelyik szegletén is tartózkodjon. Termékeket és eszközöket lehet villámgyorsan megbütykölni, fejleszteni, és dől a kollektív tudás a nagy közös zsákba. Az újramixelések, átszerkesztések végtelen sorozata jön a next nettel: rengeteg információt szerezhetünk egy rövidke böngészéssel, aztán ezeket átgyúrva új módon tálalhatjuk kevés vagy akár milliónyi embernek.

A next net egyik legszembetűnőbb vonása, hogy a lehetőségek végtelen tárházát nyitja meg, nemcsak a tapasztalt játékosoknak, hanem a zöldfülűeknek is, hogy kihasználják a web erejét. A next net vállalkozó szellemű használói azokra a sikerekre építhetnek, amik a már szabványosnak mondható flickr-t, myspace-t, wikipédiát jellemzik, de túl is mennek rajtuk.

A next net egy újabb próbálkozásnak tűnik arra, hogy valahogy elnevezzük a webes újhullámot—eddig még nem írt róla senki a wikipedia.org-on. Az angol wikipédia szerint, a Web 2.0 olyan második generációs webes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználók online együttműködjenek, és információkat osszanak meg egymással, azaz, ahogy Csordás Attila írja ’A feltölthető világ - Web 2.0’ c. cikkében, a felhasználók tartalomszolgáltatóvá lépnek elő. A fogalmat az O'Reilly Media és a MediaLive International (2004-ben kezdődő webfejlesztési konferenciasorozat) népszerűsítette. A magyar wikipédiában még nincs bejegyzés a web 2.0-ról.

„Nyitottság, közösség, tudásmegosztás, aktív részvétel,” így Attacs a web 2.0-ról, ’vállalkozó szellem’ mondja a next net. Hát nem érzem még annyira, hogy ezzel az új fogalommal nyertünk volna valamit, de ki tudja, lehet, hogy ezt is felkapja az O'Reilly Media a hátára.

Szerző: Sebestyén Anna Forrás: Szabad Cikk/Internet trendek

A szabad tartalom nem okoz üzleti kárt

A KJK-Kerszöv Kft., a jogszabályok legrégebbi és talán legnagyobb digitális szolgáltatójának főszerkesztője szerint nem rontaná üzletüket, ha szabadon hozzáférhetőek lennének a hatályos jogszabályok.

A Magyar Narancs február 10.-i számában Földes Ádám felvetette, hogy a hatályos jogszabályokat ingyenesen kéne publikálni, hiszen azok közérdekű adatoknak számítanak. Azt is megjegyzi, hogy "a hatályos jogszabályok ingyenes elérése kellemetlen helyzetbe hozná a CD-jogtárakat gyártó cégeket."

Rá egy hétre olvasói levélben a legrégebbi CD-jogtár gyártó cég főszerkesztője reagál, miszerint: 1. a cikk szellemével egyetért, 2. nem rontaná üzletüket, ha ingyenesen hozzáférhetőek lennének a szövegek, a "KJK-Kerszöv pozicióját egyáltalán nem veszélyezteti a jogszabályok ingyenes elérhetőségét biztosító törvényjavaslat. " Ennek fő oka, hogy ők értéknövelt szolgáltatásokat kínálnak.

Namostmár kérdem én: ha nem csak az adatbázis böngészését tennék lehetővé, hanem a teljes letöltését, akkor más szolgáltatók nem tudnának ugyanilyen funkciókat kínálni?

Szerző: Mokk Forrás: Szabad Cikk/ Szabad tartalom

Nyílt tartalom

A nyílt tartalom kifejezés a nyílt forráskódhoz hasonlóan olyan kreatív alkotásokat ír le (például cikkek, képek, hanganyagok, mozgófilmek), amik olyan nem megszorító szerzői jogi feltételekkel (licenccel) és formában kerülnek publikálásra, amik kifejezetten engedélyezik az információ másolását. (Egy példa a GNU Szabad dokumentáció licenc, amit a Wikipédia és a Nupedia is használ.)

A „nyílt tartalom” kifejezést gyakran használják az olyan tartalom leírására is, melyet bárki módosíthat. Erre azonban újabban a pontosabb „szabadon módosítható”, vagy „szabad szerkesztésű” kifejezés terjedt el. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy bárki bármit (pl. törvénysértő dolgot) írhat, hanem azt, hogy nincs egy előre meghatározott zárt csoport – mint például egy lexikon kiadója – aki minden szerkesztésért felelős.

Mint ahogy a nyílt forráskódot gyakran egyszerűen szabad szoftvernek nevezik (nem összekeverendő az Ingyenes szoftverrel (freeware)) úgy a nyílt tartalmú anyagokat is szokás röviden szabad/nyílt anyagoknak nevezni. Azonban nem minden nyílt tartalom „szabad” a GNU GPL értelmezését követve (ilyen például a Mozilla Open Directory). Lásd még a közkincs, szabad szoftver mozgalom szócikkeket.

Szerző: Wikipédia, Forrás: Szabad Cikk / Nyílt tartalom